Auránk és csakráink szoros kapcsolatban állnak testi-lelki egészségünkkel. Miért ne alkalmaznánk gyógyulásunk érdekében az általuk hordozott információt?! De nézzük mit árul el számunkra energiaszintünk változása, csakráink működése.

Ha bőrünket a fizikai világgal való érintkezés felületének tekintjük, akkor auránk révén tulajdonképpen a magasabb világokkal tudunk kommunikálni. Az ember érzékfeletti részeinek összefoglaló neve az aura, amely minden változásra érzékenyen reagál.


Néhány szó a csakráról és az auráról

A csakra szanszkrit szó, jelentése "kerék". Ez a megnevezés a tisztánlátóktól ered, akik már az ősidőkben képesek voltak az emberi aurát és csakráit mindenféle segédeszköz nélkül is látni. Aurának nevezzük azt az energiaburkot, azt a rezgést, amely minden létezőt körülvesz egyénenként és kollektív szinten is, hiszen részei vagyunk mindannyian egy nagyobb, univerzális energiának. Auránk védelmet biztosít külső behatásoktól, valamint információkat tárol rólunk, mivel gondolataink és tudatunk is rezgésekből épül fel.


Auránk több rétegből áll

A testhez legközelebbi burok a fizikai test, melyet gyakorta étertestnek is neveznek gyakorlatilag testünk röntgenképének tekinthető. Megállapíthatók lenyomataiból testi folyamatok, betegségek információi. A második auraréteg az érzelmi aspektus. Azokat az érzelmeket mutatja, amelyet az adott időpillanatban átélünk. Színek, érzelmi szimbólumok láthatók benne. Majd következik az értelmi aspektus, mentális tevékenység (pl. gondolkodás, elsősorban képi gondolkodás) idején élénk változást mutat, a benne megjelenő mentális szimbólumokból szinte látható, hogy éppen mire gondolunk.

A negyedik aurahéjunk az un. asztrális sík: a szeretettel összefüggő szív-csakrához tartozik, hidat képez a spirituális sík felé. Itt lépünk tehát át a lineáris időzáron, a kapun. Ez az aura réteg halhatatlan energiaburkunk. Halálunk után ugyanis auránk rezgése megszűnik, de az asztráltestünkben tárolt információkat örökre magunkkal hordozzuk.

Az ötödik réteg a felsőbb fizikai aspektus, az éteri szint. Rendkívül hasonlít az étertestre, annak negatív mása, olyan mintha egy öntőforma lenne. Testünk alakját az étertesten keresztül ez a réteg határozza meg. Az aura érzékelése az emberek számára kicsit misztikusnak tűnik, pedig a régi időkben sokan természetes módon láthatták az aura színeit. Azok az emberek, akik a természetben élnek még mindig képesek látni az erős és nagy aurákat.


Auralátás

A legtöbb állat is más tartományban érzékeli a világot. Például a kutyák észlelik az emberi aurában lejátszódó folyamatokat. Általánosságban, minél színesebb, tisztább és ragyogóbb valakinek az aurája, annál jobb és spirituálisan fejlettebb. Ezen kívül minél egyenletesebb az energia-eloszlás az aurában, annál egészségesebb és kiegyensúlyozottabb az illető. Nagyon izgalmas lenne a kisgyerekek auralátását vizsgálni, mert a saját tapasztalataim alapján mondhatom, hogy a gyerekek is látják a színeket és a formákat az aurában, csak később mi felnőttek „leszoktatjuk” erről őket. (Lehet, hogy mindenki látná az aurát, ha az iskolában fejlesztenék ezt a képességet.)

A színek képesek érzelmeinket befolyásolni

A színek speciális frekvenciájukkal jelentős befolyást gyakorolnak ránk, függetlenül attól, hogy tudatában vagyunk-e ennek vagy sem. Az ibolyaszín a szellemet képviseli, a kék az egyetemes gyógyító szín, a türkizkék a kreativitás színe, a zöld, a békéé, a rózsaszín az anyai szereteté, a sárga az értelemé, optimizmusé, a narancssárga az életerőé, a vörös pedig a szenvedélyé. A fehér fénysugár egy prizma által hét különböző rezgésű színre bomlik. Ezek a spektrumszínek adott csakrákkal állnak kapcsolatban. Ennek ismeretében érdemes a színeket tudatosan, saját gyógyulásunk érdekében alkalmazni. Például színmeditációt folytatni, de erről még a későbbiekben ejtek szót. Térjünk vissza a csakrákhoz.

A csakrák erőközpontok, melyek harmonikus működésük esetén transzformátorokként alakítják át a szervezet és a kozmosz energiáit, és azokat így közvetítik egymás felé. A test elülső felén az energia felvétele zajlik, míg a hátulsó részen az elhasznált energia leadása. A csakrák ott keletkeznek, ahol bizonyos szellemi energiaáramlatok tartósan keresztezik egymást. Ezeket a csatornákat nadiknak (szanszkrit szó), vagy meridiánoknak nevezik, melyek közvetítésével az energiaáramlás az étertesten belül zajlik. Számuk a keleti hagyomány szerint hetvenkétezer. Mint ahogyan a vérerek a vért szállítják, úgy áramlik ebben a finom hálózatban az energia. Ahol hét vezeték keresztezi egymást, ott a nyolcvannyolcezer akupunktúrás pont egyike, ahol tizennégy, ott a huszonegy mellékcsakra egyike található. A huszonegy energiapálya metszéspontjában pedig a főcsakrák helyezkednek el. A hét főcsakra a szivárvány hét színével közel megegyező rezgéstartományban működik. Lelki összhang hiányában rezgésszámuk megváltozik: a csakrák vagy túlpörögnek, vagy lelassulnak, amit a szellemi látó színváltozásként észlel. Ezek a változások hatással vannak az étertestre, illetve azon keresztül a fizikai testre is, így idővel szervi panaszokat, betegségeket is előidézhetnek. A lelki zavarok megszűnésével a csakrák működése, a szervezet energiaellátása helyreáll, és életbe léphetnek az öngyógyító mechanizmusok.


Az energiaközpontok

Térjünk vissza oda, hogy testünkben hét energiaközpont található, mely központok energiaszintje aránylag egyszerű módon mérhető is. Sőt egyes teóriák szerint kilenc, illetve tizenkét fő energiaközpont, úgynevezett csakra létezik. Nem hinném azt, hogy az én feladatom lenne eldönteni, hogy téved-e valaki, és ha igen, akkor ki, amikor az energiaközpontok számának kérdése kerül szóba. Mivel a legtöbb bizonyítható elképzelést az indiai felfogás és tradíció adja, mely szerint hét energiaközpont, azaz hét csakra létezik, talán célszerű a továbbiakban ezt az elvet követnünk.

Hogy néz ki a csakra?

A csakrák forgó mozgásuk által úgy néznek ki, mint egy mozgó kerék, vagy tölcsér. Olyan, mint amikor egy vízzel teli kádban a vizet egy bottal erősen felkeverjük. A víz örvényt képez, amely valóban hasonlít egy kerékhez. A csakra bizonyítottan mindig az óramutató járásával megegyező irányban forog, amikor a környezetből energiát vesz fel, és ellenkező irányba, ha energiát ad le. Ezek a forgásirányok minden élőlénynél, férfiaknál, nőknél, időseknél és gyermekeknél, növényeknél és állatoknál azonosak.


A csakra mozgása

Csakráink az idegrendszeren keresztül látják el energiával és ezáltal információkkal a szerveinket, végtagjainkat és a sejtjeinket. Ha a test egy területén például egy szerv aktivitása által energiatöbblet keletkezik, akkor a megfelelő csakra a környezetbe vezeti el a fölösleges energiát. Ha a táplálékláncon át valamilyen okból megszűnik a test energiaellátása, az ember képes bizonyos ideig a csakrákon keresztüli energiaellátás segítségével is tovább élni. Ezzel szemben a csakra nem képes a tevékenységét teljes mértékben beszüntetni. Egészen lassú mozgásban marad, és a megfigyelő azt gondolhatja, hogy teljes nyugalomban áll. Ha egy csakra teljesen leállna, úgy körülbelül három percig tartana, amíg a fizikai testnek a csakrán át energiával ellátott sejtjei meghalnának. Ellenben lehetséges az, hogy a csakrák energia-felvétele akadályoztatva van. Mivel az energia-felvétel során az energiánkat a fákkal, növényekkel, állatokkal, ásványokkal és más emberekkel kicseréljük, illetve energiát veszünk fel tőlük, egy nagyvárosi ember érezhetően befolyásoltnak tekintheti energiaellátását például az elektromos energiamező által. A zöldben való tartózkodás során azonban javulhat energiaellátása. Itt nincs lehetősége az elektroszmognak arra, hogy akadályozza az energia-felvételt. Környezetünk károsítása azonban - mint ahogyan azt az erdők pusztulása is mutatja - automatikusan szűkös energiaközvetítést idéz elő. Hosszú távon nézve tehát az ember a környezet károsításával elpusztítja saját energiaellátását. Lassan, de biztosan megöljük önmagunkat!


A csakra funkciói

Ezidáig úgy tartották, hogy minden csakrának elsősorban biológiai funkciója van, a fizikai test megfelelő testrészének idegeivel áll közvetlen kapcsolatban. De a csakráknak a tudatossággal és a spirituális fejlődéssel való összekapcsolása azt hiszem nem új keletű, csak eddig nem olvastuk el pontosan például az egyiptomi hieroglifák üzeneteit sem. A vallások közötti gerjesztett szembenállás pedig keveseket ösztönzött arra, hogy átfedéseket, sőt azonosságokat találjon a zsidó, a keresztény vagy éppen a keleti tanok között. Mostanság értjük meg, hányan hány kultúrában hozták le számunkra ugyanazt az üzenetet, csak másként csomagolva. Csupán a megértés váratott magára közel kétezer évet.