Elég, ha az ember elhiszi, hogy léteznek angyalok, elég, ha szüksége van rá. És akkor megmutatkoznak, és ragyognak, mint a hajnal első fényei.
Olyan volt éppen, mintha a teremtésben elkallódott rossz tulajdonságokat mind egy testbe vették volna bele, hogy megmutassák az embereknek: ilyenek lennétek, ha nem őrködnének angyalok a születéseteknél.
Ahogy az angyal kinéz az ablakon, és egy pontban látja az egész életem.
Szívük megpihenni tér ott lent a mélyben,
Lelkükre angyalok vigyáznak fent az égben.
Angyal szállt az éjszaka mellém,
S megsúgta, utamon ő kísér
Hitet adott, álmokat és bátorságot,
Rózsaszín kezében egy arcot, egy jó barátot.
Elvitte lelkemet egy titkos útra,
Megmutatta, milyen kegyetlen az emberek háborúja.
Megtanított látni,...mindenben a szépet,
Ezt adnám most ajándékul Néked.
Erőt adtál elviselni a nehézséget,
Bátorítást, szép szavakat, reménységet.
Emberré, teljessé csak mások által válunk,
Ha fontosabb a miénknél az ő álmuk.
Csendesen, szerényen hallgatom a zenét,
S elküldöm Néked szívem minden szeretetét....